Amerik�ban pl. az orvosok - a kor�bbi gyakorlattal ellent�tben - m�r nem �rnak fel automatikusan antibiotikumokat a beteg legkisebb baj�ra is. Gy�gyn�v�nykivonatokkal kezdik a kezel�st, �s az er�s gy�gyszerekhez csak akkor ny�lnak, ha a szel�d gy�gym�dok nem seg�tenek. Az oper�ci�k ter�n is terjed az akupunkt�r�s �rz�stelen�t�s, a fog�szatban pedig �ltal�nosan elfogadott m�dszer lett a hipn�zis. Sok p�ciens ugyanis betegesen irt�zik az injekci�s t� l�tv�ny�t�l, a gy�gyszerallergi�soknak pedig nem is szabad �rz�stelen�t�t beadni. Ez�rt a fogorvosok k�z�l mind t�bben vesznek r�szt speci�lis tanfolyamokon, ahol elsaj�t�tj�k a hipn�zis m�dszer�t. M�r �j kateg�ria is sz�letett erre a szakk�pzetts�gre, a: "hipnodonta". Ezzel a titulussal azokat a szakorvosokat illetik, akik ig�ny eset�n k�pesek hipnotikus �llapotba hozni a p�cienst. Ez�ltal megsz�nik a f�lelem, a sz�j meghat�rozott ter�letei j�l �rz�stelen�thet�k, s�t a ny�lk�pz�d�s is le�ll�that�. Ebben az �llapotban a beteg ak�r h�romnegyed �r�ig is k�pes nyitva tartani a sz�j�t, ami f�leg fogp�tl�s eset�n igen el�ny�s. A relax�lt �llapot k�vetkezt�ben a beavatkoz�s semmi nyomot sem hagy a beteg pszich�j�ben, nyugodtan �s f�jdalommentesen t�vozik a rendel�b�l. R�ad�sul ez a m�dszer azon k�v�l, hogy jobb �s k�m�letesebb a kor�bbin�l, m�g olcs�bb is, mivel nem ig�nyel dr�ga vegyszereket. Ezek ut�n nem csoda, hogy rohamosan terjed a hipn�zisos fog�szat. Sv�dorsz�gban a fogorvosok fele, Amerik�ban egyharmaduk k�pzett hipnodonta. Eg�szs�gmeg�rz� k�sz�tm�nyek Q10 vitaminnak nevezett energiaaktiv�tornak, ami a nemzetk�zi szaksajt� szerint szinte csodaszernek sz�m�t. Legjellemz�bb tulajdons�ga, hogy serkenti a sejtenergi�t, fitten tartja a szervezetet, �s er�t ad a sz�vnek. A dr. Folkers texasi kutat�orvos �s kolleg�i �ltal felfedezett Q10 vitamin egy�bk�nt a test�nkben minden�tt megtal�lhat�, mivel a szervezet maga is termeli ezt a sejtek m�k�d�s�hez elengedhetetlen�l sz�ks�ges feh�rjemolekul�t. Amennyiben a szervezetben nem tal�lhat� elegend� mennyis�g� Q10 vitamin, akkor egyr�szt a sejtek k�ptelenek hozz�f�rni a t�pl�l�kkal felvett energi�hoz, m�sr�szt a mell�kterm�kk�nt k�pz�d� k�ros anyagok semleges�t�se sem megy v�gbe kell� m�rt�kben. Ubikinon hi�ny�ban teh�t sz�lesk�r� anyagcserezavar j�het l�tre. Ez kihat�ssal van a kering�si szervek (sz�v, erek) �llapot�ra, az agy, a t�d�, a vese, az immunrendszer m�k�d�s�re, �s felgyorsulhat az �reged�si folyamat is. A megfigyel�sek szerint az �letkor el�rehaladt�val a szervezet, de k�l�n�sen a m�j Q10-tartalma cs�kken. P�tl�s�val azonban a k�ros folyamatok rendez�dnek, �s az illet� �llapota jelent�sen javul. A melatonin. Ez a term�szetes gy�gyszer a legmodernebb kutat�si m�dszerek eredm�nye, �s nem m�s, mint a tobozmirigy hormonja. A melatonin-k�sz�tm�ny Amerik�b�l sz�rmazik, ahol Wladimir Lesnikov orvos �s Walter Pierpaoli immunol�gus egy nem mindennapi k�s�rletet hajtott v�gre. A k�s�rlet c�lja az volt, hogy a kutat�k megfejts�k az �reged�s titk�t, �s ezzel forradalmas�ts�k az orvostudom�nyt. A kutat�k egyel�re csak a hormontermel� k�pess�g�t tanulm�nyozz�k, mert mint kider�lt, ennek a mirigynek nagy szerepe van abban, hogy sok�ig meg�rizz�k a fiatals�gunkat, j�l aludjunk, �s j�kedv�nk legyen. Az �vek m�l�s�val azonban szervezet�nk egyre kevesebb melatonint termel. Legnagyobb mennyis�gben 1-3 �ves kor k�z�tt k�pz�dik, ez�rt is alszunk olyan sokat ebben az id�szakban. 20 �vesen azonban m�r csak 100 pikogrammot tartalmaz 1 milliliter v�r�nk, m�g 60 �vesen ez a szint lecs�kken 40-50 pikogrammra. A melatonin �reged�sg�tl� hat�sa f�leg annak tudhat� be, hogy minden sejtbe be tud hatolni, �s ott szabadgy�k�ket k�t meg. Ez a hormon k�tszer olyan hat�konyan k�ti meg a szabadgy�k�ket, mint az E-vitamin, �s �tsz�r olyan hat�konyan, mint a glutation (endog�n gy�kmegfog� enzim). Emellett stimul�lja a glutationperoxidil enzimet, ami hozz�j�rul a hidroxilgy�k�k termel�d�s�nek cs�kken�s�hez. Konzerv�l� hat�s�n t�lmen�en a melatonin jav�tja a szervezet daganatok elleni v�delm�t, �s szerepet j�tszik a sz�vinfarktus megel�z�s�ben. K�zismerten szab�lyozza a b�r pigmenttermel�s�t, �s fokozza a szexu�lis potenci�t. Ezen t�lmen�en cs�kkenti a koleszterinszintet, lass�tja az �relmeszesed�st, �s megsz�nteti az alv�szavarokat. K�l�nleges hat�sa, hogy haszn�lata eset�n �szre sem lehet venni az id�eltol�d�st, de az utaz�kon k�v�l azoknak is seg�t alv�szavaraik lek�zd�s�ben, akik �jjel dolgoznak, �s nappal kellene pihenni�k. Egy m�sik �reged�sg�tl� hormonnal, a DHEA-val is. A melatoninhoz hasonl�an a dehydro-epiandroszteron a hetedik �let�vt�l kezdve a mell�kvesek�regben termel�dik. A v�r hormonszintje 25-30 �ves korban �ri el cs�cs�rt�k�t, �s a 70 �vesekn�l ennek az �rt�knek a 10-15 %-�ra esik vissza. A szintetikus t�sz�hormonnak nevezett vegy�let p�tl�sa megv�di a szervezetet a r�kt�l, �s a sz�vbetegs�gekt�l. Ennek oka, hogy hat�s�ra javul a sz�v v�rell�t�sa. Alkalmaz�ik testileg, szellemileg rugalmasabbakk� v�lnak, �s sokkal jobban alszanak. Ezen t�lmen�en a DHEA serkenti az immunrendszert, jav�tja az eml�kez�tehets�get, cs�kkenti a stresszt, n�veli a szexu�lis v�gyat, �s j� k�z�rzetet kelt. R�ad�sul kisim�tja a r�ncokat, b�r az �reged�si folyamatot ez a szer sem k�pes megford�tani. Ezt a hormont csak orvosi rendelv�nyre lehet kapni, �s a szed�se sor�n is aj�nlatos az orvosi fel�gyelet. Hossz� t�v� klinikai tapasztalatok a DHEA-val kapcsolatban sincsenek. A tobozmirigynek egy m�sik hormonj�t, az epithalamint. A melatoninhoz hasonl�an ez is jelent�s m�rt�kben lass�tja az �reged�st. J�rul�kos hat�sa m�g, hogy �sszezsugorod�sra k�szteti a r�kos daganatokat, cs�kkenti a r�ntgensug�rz�s �rtalmait, er�s�ti az immunrendszert, �s cs�kkenti a v�r koleszterintartalm�t. K�l�nleges alkalmaz�si ter�lete, hogy vissza tudj�k vele adni a klimax id�szak�ban lev� n�k term�kenys�g�t. Megfigyelt�k azt is, hogy a melatonin �s az epithalamin jelent�s m�rt�kben er�s�tik egym�s hat�s�t A melatonin ut�n a DMAE a legfontosabb anyag, ami k�pes lass�tani az �reged�s folyamat�t. Fiatalokn�l ebb�l elegend� mennyis�get termel a szervezet. K�s�bb azonban hi�ny alakul ki bel�le. A DMAE fontos gy�kfog�, v�di a sejtmembr�nokat a k�ros szabadgy�k�kt�l. Ha a DMAE mennyis�ge cs�kkenni kezd a szervezetben, b�r�nk petyh�dtt�, r�ncoss� v�lik, izomzatunk elpuhul. sorvadni kezd, hely�t zs�rsejtek veszik �t. K�l�n�sen az idegsejtek reag�lnak �rz�kenyen a DMAE hi�ny�ra. Nehezebben tudunk koncentr�lni, bizonyos szavak nem jutnak az esz�nkbe, egyre feled�kenyebb� v�lunk. A Stuttgarti Egyetem kutat�i szerint megfelel� DMAE adagol�ssal az emberi test sejtjeinek �lettartama 50 %-al megn�. Nyugaton nagy karriert futott be a triptof�n nev� aminosav, amelyb�l a szervezet a nyugtat� hat�s� szerotonint �ll�tja el�. �jabban a triptof�n egyik sz�rmaz�k�t, az 5-hidroxi-triptof�nt (5-HTP) alkalmazz�k ink�bb, amely cs�kkenti az elalv�shoz sz�ks�ges id�t, �s az �jszakai fel�bred�sek sz�m�t. Fokozza a hat�st, ha lefekv�s el�tt nyers gy�m�lccsel vagy gy�m�lcsl�vel vessz�k be. F� el�nye, hogy az alv�sid� n�vel�se n�lk�l k�pes meghosszabb�tani az alv�s �lettanilag fontos REM f�zis�t, �s a m�lyalv�s 3-as, valamint 4-es f�zisait. Az 5 HTP n�lunk egyel�re nem kaphat�. A cs�kkentett deut�rium-tartalm� v�z (Dd-v�z) fogyaszt�sa eset�n a testben napr�l napra kisebb lesz a deut�rium szintje, �s ez a v�ltoz�s kihat valamennyi sejtre. A benn�nk lezajl� folyamatoknak ugyanis igazodniuk kell a deut�rium-koncentr�ci� cs�kken�s�hez. A megfigyel�sek szerint az eg�szs�ges sejtek k�pesek alkalmazkodni ehhez a v�ltoz�shoz, a m�dosult anyagcser�j� daganatos sejtek viszont nem, �s emiatt elpusztulnak. A Dd-v�z teh�t egy gy�gy�t� hat�s� sejtszelekci�t hoz l�tre a r�kos szervekben. A toxikol�giai �s mutagenet�ci�ra vonatkoz� k�s�rletek sor�n egy�rtelm�v� v�lt, hogy ennek a szernek nincs k�ros mell�khat�sa. A kor�bban elv�gzett �llatk�s�rletek alapj�n bebizonyosodott, hogy az eml�tumorral kezelt egerek 60 sz�zal�k�n�l visszafejl�d�tt a daganat. Ezt k�vet�en prosztatatumorra is hat�sosnak bizonyult ez a k�l�nleges v�z. 1995-ben megkezd�dtek a hum�nklinikai vizsg�latok is. Csak ennek lezajl�sa ut�n t�rt�nhet meg a gy�gyszerr� nyilv�n�t�s, �s a t�rzsk�nyvez�s. A r�kos betegek saj�t felel�ss�g�kre �s orvosi fel�gyelet mellett azonban m�r h�rom �ve alkalmazz�k a Dd-vizet. Eddig 65 tonn�t gy�rtottak bel�le, �s a tapasztalatok szerint, aki elkezdi inni, ann�l gyors �s jelent�s javul�s k�vetkezik be. A k�s�rletet t�mogat�Fogyaszt�sa nincs id�tartamhoz k�tve, addig kell inni, am�g a daganat el nem m�lik. �jabban az Egyes�lt �llamokban is elkezdt�k vizsg�lni a Dd-v�z hat�konys�g�t. Az �llatk�s�rletek ut�n �tt�rtek a hum�nklinikai vizsg�latokra. A "kett�s vakteszt" eredm�nyei igen kedvez�nek bizonyultak Mint tudjuk, a r�k megfelel� t�pl�lkoz�ssal, stresszlevezet� medit�ci�val, �s a k�ros szenved�lyek mell�z�s�vel megel�zhet�. Azonban ma m�r az eg�szs�gtelen �letvitelt folytat�kn�l sem t�rv�nyszer� a r�k kialakul�sa. Tudjuk, hogy ez az alattomos betegs�g ann�l k�nnyebben gy�zhet� le, min�l hamarabb fedezik fel. Ennek alapj�n a koreai Lim Su Gil egy olyan �j elj�r�st dolgozott ki, amellyel a r�k el�tti �llapot is felismerhet�. Egy speci�lis folyad�kot a k�rd�ses szerv f�l�tti b�rsz�vetekre ken, ami 5-40 perc eltelt�vel m�lyv�r�s sz�n� lesz, ha a vizsg�lt testr�szben elkezd�d�tt a r�kos folyamat. Ez az �rtalmatlan, semmif�le k�ros anyagot nem tartalmaz� szer a r�k minden fajt�j�nak kimutat�s�ra alkalmas. �rz�kenys�g�re jellemz�, hogy olyan korai st�diumban is jelez, amikor a r�ksz�r�s �s a laborat�riumi vizsg�latok m�g semmilyen elv�ltoz�sra nem utalnak. (www. medlenta.ru)

S�g� M�g nincs hozz�sz�l�s.

�j hozz�sz�l�s Friss�t�s